Reméljük, mindenkinek jutott ezen a nyáron egy kis idő a pihenésre. Volt, aki a saját kertjében töltötte a hosszú nyári estéket, más néhány napra vagy hétre elutazott, és valahol egy üdülőhelyen, a vízparton vagy éppen a hegyek között töltődött fel.
A nyár lassan mögöttünk marad, az esték egyre hamarabb érkeznek, reggelente már néha érezni lehet a levegőben az ősz első, hűvösebb leheletét. Ideje hát nekünk is visszatérni a kertekhez, megnézni, mit tartogat számunkra az év egyik talán legszebb időszaka. Mert a kert története nem ér véget a nyárral. Sőt. Bizonyos szempontból most kezd igazán érdekessé válni. Van ugyanis egy pillanat minden évben, amikor az ember egyszer csak észreveszi, hogy valami megváltozott. Talán egy szeptemberi délutánon történik. Kilépünk a teraszra egy csésze kávéval, és ugyanazt a kertet látjuk, amelyben néhány héttel korábban még tombolt a nyár – mégis minden egy kicsit más. A nap már alacsonyabbról világít, a fény ferdén érkezik a fák lombjai közé. Hosszabbak az árnyékok. A díszfüvek kalászai megmozdulnak a szélben, és azok a növények, amelyek nyáron szinte észrevétlenül simultak bele a kertbe, egyszer csak főszereplővé válnak. Ilyenkor derül ki valami nagyon fontos: Mennyire jól tervezték meg a kertet.
Amikor a virágok helyett a kert kezd mesélni
Tavasszal és nyár elején viszonylag könnyű látványos kertet teremteni. Rengeteg növény virágzik, minden friss, zöld és élettel teli. Azonban egy kertet nem májustól augusztusig használunk. Egy jól átgondolt kertnek szeptemberben, októberben, novemberben – sőt még télen is – kell, hogy legyen arca. Ahogy közeledik az ősz, lassan eltűnik a nyári virágpompa, és előtérbe kerül mindaz, amit egy jó kerttervezés során talán kevésbé látványos, mégis ugyanolyan fontos döntések határoztak meg. A növények magassága és formája, a lombszínek változása, a díszfüvek könnyedsége, az örökzöldek nyugalma, egy szépen kialakult fa koronája, a burkolatok vonalvezetése, a növényágyások formája, a kertben vezető utak, a pihenőhelyek és a terasz kapcsolata. Ősszel ezek egyszer csak sokkal láthatóbbá válnak. A kert leveszi a nyári ünneplőruháját, és megmutatja a valódi szerkezetét.
Az ősz nem a kert végét jelenti
Talán éppen ez az egyik legnagyobb tévedés, amit a kertekkel kapcsolatban elkövetünk: szeptember megérkezésével hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy lassan „bezárjuk” a kertet. Egy jól megtervezett kert ilyenkor egyszerűen csak átváltozik. A hortenzia virágai lassan mélyebb árnyalatot kapnak. A díszfüvek aranyló kalászai életre kelnek az alacsonyan járó nap fényében. Egyes fák lombja sárgára, vörösre vagy rézszínűre vált. Az esti kertvilágítás pedig egyre korábban kapcsolódik fel, és egészen más hangulatot teremt, mint július közepén. És ott van a víz is. Egy kerti tó vagy fürdőtó ősszel talán még szebb tud lenni, mint nyáron. A nyugodtabb víztükörben megjelennek az őszi lombok és az esti fények, miközben a kert körülötte lassan elcsendesedik. A kert ugyanaz marad. Az élmény mégis teljesen más.
Ezért tervezünk nemcsak egy évszakra
Amikor mi egy kertet tervezünk, nem szeretnénk csupán azt látni, hogyan fog kinézni egy tökéletes júniusi délutánon. Szeretnénk elképzelni azt is, milyen lesz szeptemberben. Milyen lesz egy októberi estén. Mi marad belőle novemberben, amikor már lehullott a levelek egy része. Mi történik majd télen, amikor a növények nagy része visszahúzódik, és igazán láthatóvá válik a kert szerkezete.
Ebben segít nekünk a REAL látványtervezés is. Nem pusztán azért használjuk, hogy egy szép képet mutassunk arról, milyen lehet majd az elkészült kert. Sokkal inkább azért, hogy már a tervezőasztalon végig gondolhassuk az arányokat, a tereket, a növényzetet, a burkolatokat és azt az életet, amely majd ezek között zajlik. Egy kertet nem egy fénykép kedvéért építünk. Élni fogunk benne.
Talán ez a legfontosabb
Egy igazán jó kertben mindig történik valami. Tavasszal az első friss hajtásokat várjuk. Nyáron mezítláb lépünk ki a fűre, vacsorázunk a teraszon, vagy csak ülünk egy pohár bor mellett a hosszú esti fényben. Ősszel előkerül egy pulóver, de még nem akaródzik bemenni a házba. Felkapcsolódnak a kerti fények, a növények között megmozdul a szél, és talán ekkor vesszük észre igazán, mennyire jó hely lett abból a területből, amely valamikor még csak egy üres telek volt. Télen pedig másfajta szépséget kapunk. A dérrel borított díszfüveket, az örökzöldek mély színeit, egy fa csupasz ágrendszerének rajzolatát vagy a hó alatt kirajzolódó kerti utak vonalát. Ezért gondoljuk úgy, hogy egy kert minőségét nem az mutatja meg, hogy milyen júniusban, amikor szinte minden növény a legszebb arcát mutatja, hanem az, hogy van-e mit szeretni benne egész évben. A jó kertnek négy évszaka van.
Egy jól megtervezett kertben mind a négynek megvan a maga története, a jó kertnek nincs főszezonja.
És talán éppen ezért valljuk az OrsiKertnél:
„Számunkra a kert nem külön projekt – az otthon része.”
